2011 április 13

Kedves Krisna!

Bizonyára tudod, hogy már hetek óta nem tudok aludni 4-5 óránál többet. Biztos a rossz karmámnak köszönhető, meg a furcsa bioritmusomnak, ami a munkám miatt van /hajnali 1kor kelek általában/. Előző este (ami délután volt) időben lefeküdtem, erre 9után kipattant a szemem. Fél óra múlva újra elaludtam, majd fél 11kor arra ébredtem, hogy nem kapok levegőt. Biztos az allergia miatt. Utána éjfél körül keltem fel, mert valaki az ablak alatt túráztatta az autójának a motorját, 5 percen át. De fél óra múlva már kelhettem is.
Máskor meg befekszek az ágyba, de nem tudok elaludni, meg ha langyos tejet iszok, akkor sem. Már tiszta élő zombinak érzem magam emiatt, s nem tudom, miért van ez az alvászavar. Mindenesetre jövő héten lemegyek nagymamámhoz, akit biztos tudod, hogy nagyon szeretek (a TOP 5 itt van, persze a sorrend itt nem lényeg:) ), ahol mindig kitudom pihenni magam. Na most lesz 1 hetem erre, ahol tudok aludni, s kipihenten, nyugodtanRád gondolni.
Gondolkodni meg lesz min, mert nagyon sok problémám van most. Egyszerűen nem tudom, hogy mit csináljak, mert sok minden összejött, aminek nem kellett volna megtörténnie, de én mindig azt a hülyeségemet csináltam az életemmel, hogyha valami jól  működik, akkor belevágtam a csavarhúzóval, gondolkodás nélkül. Régebben nagyon hirtelen haragú voltam, s könyen sértődő, ami azóta sokat változott, hogy a gondolataimat Rád kezdtem irányítani, kedves Krisna, de néha még elő-elő bukkan bennem, aztán csodálkozok, hogy magam alá gyújtottam a lábast.
Máskor meg összejönnek olyan dolgok, amiről egyáltalán nem én tehetek, ilyen pl, hogy a kiadásaim és a bevételeim nem igazán vannak jó szinkronban egymással, s emiatt van néha olyan gondolatom, hogy itt hagyom a várost, s inkább elmegyek keresni magamnak egy sadhu-t egy erdőben, hogy szolgálhassam, vagy egy vidéki vaisnava közösségbe megyek. Lehet, hogy ez volna a legjobb megoldás...?
Harmad részt meg mostanában megint előjönnek olyan álmok nekem (már amikor tudok aludni), amik arról szólnak, hogy mi lett volna, ha..... De ez már ingoványos, s filozófiai téma lenne. De mégis, mindig álmomban előjön egy olyan dolog, amit próbálok elfelejteni, hogy mi lett volna, ha 10 éve nem költözök vissza szüleimhez, s Pesten tanulok tovább. Akkor vajon megúsztam volna azt, hogy a családi veszekedéseket nem kell átélnem, s nem kell 17 éves korom óta dolgoznom? Mert nekem lényegében nem volt kamaszkorom, mint az összes többi barátomnak, s 17 éves korom óta nem is tudtam kipihenni magam nyugodtan, mert mindig vmi miatt kellett izgulnom, hogy legyen pénzem, hogy legyen hol aludnom jövő hónapban is. Miközben ha itt tovább tudtam volna tanulni.... De ezt úgysem tudhatom meg, csak attól félek, hogy halálom pillanatában is ez fog előjönni, s nem Rád fogok tudni koncentrálni. Na ettől félek  a legjobban :-S

Hare Krisna!