Avatás

Kedves Krisna!

Gurudévám Kegyéből július 26.-ikán 10:20 magasságában felavatást kaptam, s a Dhamesvara dasa lelki nevet kaptam.

Az egész a Nandafalvi Mélán történt, ami lényegében egy hetes nemzetközi vaisnava találkozó. Sok emelkedett személyiséggel tudtam itt találkozni, akikkel itt az új lakóhelyünkön, Zala megyében nem igazán volna rá lehetőségünk.
Az avatás előtti napok igazi próbatételekkel voltak számunkra teli: engem először két darázs csípett meg (rengeteg volt), először kánikula tikkasztott mindenkit, majd mindent szétáztató esőt küldött Indra, nekünk egy olyan kölcsön sátrunk volt, ami simán beázott volna, de a nandfalvi bhakták kegyéből aludhattunk a templomban, ami a kőlapot jelentette, de legalább a Te múrtid közelében lehettünk akkor is, Krisna.

Elszoktam már én is a sátorozástól a nagyvárosban, de még így is nagyon jól éreztük magunkat a legrégebbi hazai vaisnava közösségben.
Sikerült öcsémet is egy fél nap erejére elhozni Nandára, s neki is nagyon tetszett ez a lelki közösség. Mivel neki a hobbija az amatőr filmezés és vágás, az alábbi videóját közzé is teszem tt, a nagyérdemű előtt:

   Mivel ő (még) nem bhakta, nem teljesen a templomi dolgokra koncentrál a videója, hanem az emberekre (bhaktákra) és a tájra, de azért 16 éves korához képest egész korrekt lett :-)

Maga az avatás szép volt, 12-en kaptunk Gurudévámtól, Bhakti Aloka Paramadvaiti Maharaja-tól avatást. Én voltam a sorban a harmadik, feleségem a negyedik, akit felavatott.  Én a fogadalomtételnél megfogadtam a négy szabály betartását, a napi minimum 16 japa kört, hogy mindig segítem Lelki Tanítómesteremet és a bhaktákat, valamint mindig beszélek a nagy acarya-k

Srí Dhamesvara múrtija Indiában

 és a Krisna, azaz a Te Transzcendentális kedvteléseidről mindenkinek, amikor csak lehetőségem van rá. Utána megkaotam a 3 soros kunti-malám, a japa láncomat és a lelki nevemet, melyet egy múrti-ról kaptam. Lelki Tanítómesterem azt mesélte erről, hogy az Úr Caitanya Mahaprabhu egyik kivételesen kegyes formája.
Feleségem egyébként Vrajadhama devi dasi nevet kapott.

3 napot tölthettem el ebben a lelki családban, de sajnos avatásunk után pár órával már vissza kellett mennünk Szegedre, mert nagyon zsúfolt volt így is a programunk. Óriási nagy kegy volt, hogy ezt a néhány napot mégis eltudtuk itt tölteni Mesteremmel és azzal a rengeteg aranszívű bhaktával, akikkel társulni tudtam, bhajanozni és megtisztelni a Neked felajánlott prasadamot :-)

Hamarosan részletesebben és sűrűbben fogok írni a blogba is, mert része a fogadalmamnak. :-)


Hare Krisna!