Tavasszal történtek I.

Kedves Krisna!

Nagyon sok minden történt már megint kis életemben a tavasszal, s időm se volt írni a naplót.
Kezdjük szerintem sorba szedve a legfontosabbakat:

Gaura Purnima alkalmából sikerült lejutnunk Nandafalvára, ahová a már előző bejegyzésben említett Nityananda Trayodasi alatt tomboló országos hóvihar miatt nem jutottunk le. Most szerencsés volt, jó volt az idő a reggeli mínuszokat leszámítva, s Indra sem áldott meg minket semmilyen csapadékkal sem :-)
Erika, menyasszonyom most volt először Nandán, én már másodszor. Vonattal jöttünk, s Kisteleken várt ránk kocsival Govinda Maharaja, aki tovább vitt minket. Nandafalván addigra már javában ment a sütés-főzés a konyhában, s szálingóztak a bhakták is, de az egésznek megmaradt a családias hangulata is, mint amilyen szilveszterkor volt az egri bhaktákkal.
Maga a templom épülete most épp zárva volt, mert pár héttel előtte kezdődött a renoválása: teljesen szétrágták az egerek a szigetelését, ezért szökött ki a meleg a téli hónapokban, s az épület fűtését is átalakítják fára, mert ezt most gázzal fűtik, ami sokszorosan drágább. De inkább hagyjuk ezeket az anyagi dolgokat!
Caitanya Mahaprabhu megjelenési napját jöttünk megünnepelni, mely a régi, kisebb templomban (átalakított parasztház) volt, de sok jó bhakta kis helyen is elfér :-)  Részt vettünk a déli aratin meg történeteket hallgattunk, s közösen bhajanoztunk. Aztán a végén amolyan előavatást kaptunk. Kesava Maharaja szavaival élve menedéket vettünk ennél a lelki családnál. Mint tudod, kedves Krisna, az elmúlt két évben, mikoris megismertem a Szent Neveidet, a vaisnavizmust, meg a bhaktákkal való társulást, sokáig mérlegeltem, hogy a sok közösség, lelki család közül melyik is a legjobb. Az utóbbi bejegyzések (nagyjából 2011 augusztusáig) már konkrétan erről szóltak. És ez a keresős időszak most ezen a napon lezárult, menedéket kaptunk ennél a csodálatos Lelki családnál.
Sajnos Gaura Purnimán sokáig nem lehettünk ott, mert másnap már vissza kellett mennem dolgozni, Pestre, de ez a pár óra így is feledhetetlen élmény volt számunkra. Majd júliusban több napig remélem élvezhetem a Mélán az e Lelki Családda való társulást, s hogy közösen szolgálhtjuk Lótuszlábadat, Krisna!
 Még utoljára egy háromnegyed órás videót azért feltennék erről a napról, melyet Visvanath prabhu meg én rögzítettünk:

 

Hare Krisna!