A második hét Szegeden

Kedves Krisna!

Mindenek előtt (és picit utólag is) szeretném mély hódolatommal együtt köszönteni egyik legkegyesebb formád Caitanya Mahaprabhu-t a megjelenési napján ezen blogomon is!

Tegnap voltunk Nandafalván Gaura Purnima alkalmából. Most jóval kevesebben voltak, mint a tavalyi rendezvényen, bár ennek a rossz idő is az oka lehet - most felváltva szakad az eső, illetve jön a hó erős széllel. Az Úr Indra egy picit furán viselkedik, hogy mit ne mondjak:-)
Jó érzés volt részt venni Nandán a Gaura Purnim-on. Most egyáltalán nem is volt kedvem haza menni, de sajnos most csak 4-5 órát tudtunk ott lenni.
Egy kedves muzeológus ismerősünk vitt ki amúgy minket kocsival, a feleségével együtt. Róla annyit érdemes tudni, hogy a nandafalvi bhaktákról ír egy könyvet, s a héten tőlem és feleségemtől, Vrajadham-tól is kért egy amolyan interjút, ahol arra válaszoltunk, hogy mi vesz rá valakit ma Magyarországon, hogy egy keleti vallást választ.
Amúgy ez a hét elég kellemetlen volt nekem itt Szegeden. Sajnos megint elő jött rajtam az alvás zavar. Több, mint egy héten át 3 órát aludtam csak éjjelente, többet nem tudtam, csak forgolódni. Sokk a stressz rajtam, mert nem tudom, hogy pl holnap mi lesz - már-már napról napra élünk. Nekem sehonnan nem válaszoltak vissza munkaadók, Vrajának meg igen, de abban se nagyon van köszönet, mert inkább rabszolgának nézik az embert itt, mint dolgozónak(az egyik munkaadó közölte vele, hogy itt nincs szabadnap, hétfőtől vasárnapig folyamatosan dolgozni kell).
Persze ezek anyagi dolgok, nem is a meggazdagodás a cél, hanem csak az, hogy magunkat tisztességesen fenn tudjuk tartani valahogy. Ám pont a tegnapi leckében mondta Krisnananda Prabhu, hogy egy Babaji-nak a fehér ruháján és a japa láncán kívül semmi kézzelfogható tulajdona nincs, mégis megvannak. Igaz, ebben meg az a buktató, ha sok tanítványa van, akik meg pénzzel akarnák elhalmozni, s nagy a kísértés.


Picit sajnálom mondjuk, hogy vissza jöttünk Göteborgból, mert nem tudom, hogy megint erőből gondolkodtam e, hogy vissza jöttünk, vagy sem. Mert az tény, hogy aki ígért, hogy lesz munkánk, vissza lépett, s a pénz is kevés volt, hogy hónapokat várjunk, de az ottani bhaktákkal jó volt társulni, mert rengeteget tanultunk tőlük az alatt az egy hét alatt. Majd elválik, hogy jól döntöttünk e, én bízok benne, kedves Krisna, hogy a terved része volt ez az utunk is.
Zárásként itt egy kis videó a képeinkből. Ezek inkább a várost mutatják, nem annyira lelki témájú, de azért remélem tetszik mindenkinek:-) A zenéje meg egy amatőr Svéd IDM stílusú zenész, akinek már nem is tudom a nevét, csak annyit jegyeztem meg, hogy Svéd, s teljesen olyan a zenéje, ahogy láttam Svédországot.

Hare Krisna!