Most egy olyan témát választottam, amiről már régóta gondolkozok, hogy leírjam e, vagy nem.
Ez pedig az OM (vagy AUM, Óm) hang, az Ősi hang, a Szent szótag. Jelentését sokáig nem tudtam mondjuk, azt csak az elmúlt évben tudtam meg, hogyan kell kiejteni, s hogy lényegében 3 hangból áll, az A, az U és az M -ből.
Először egy goa fesztiválon, Ozorán figyeltem fel rá, 2007-ben. Akkor még semmit sem tudtam róla, csak azt, hogy sok sátoron díszelgett, meg egy-két arc olyan ruhákban flangált a színpadok között, melyen ez a jel volt, vagy esetleg a táskájukon volt ez a jel.
Mondjuk nem túl bhaktikus ez a környék, egy goa parti eléggé a sötétség felé lejt, mert inkább az élvezésről és a tudatmódosításról szól, illetve bizonyos szabályok áthágásáról, amolyan neo-hippinek is nevezik a mai goásokat. Aki nem ismeri, annak ajnlom a beillesztett videót, ez még egy szolídabb :-) Mégs ezeken a bulikon ismertem meg a vegetáriánus étkezést (általában valami kuszkusz alapú volt) először, bár akkor még nem tdtam elképzelni magamat vegának, illetve ilyen helyen beszélgettem először keleti tanokat kutató, kereső, valamilyen szinten folytató arcokkal. Mondjuk inkább a Buddhizmus mifelénk a mérvadó (goás körban, Magyarországon), a linkelt videóban viszont Goagil játszik, aki 30 éve Az Úr Síva lótuszlábainál vett menedéket, mely látszik is a külsején meg a videóban is feltűnik Mahadeva képe.
Na, sz mi szó, akkor a számomra addigra ismeretlen, OM jelet elkönyveltem magamban egyfajta goás jelnek, mert minden 4ik embernél láttam ilyet.
A következő eset már 2010-ben volt, januárban, amikor a New-ages ismerőseimhez kezdtem el járogatni a "pozitív partikra", s a falon láttam ezt a fura jelet, az OM-ot. Gondolkoztam, hogy megkérdezem a házigazdát, hogy mit jelent, mivel tudtommal nem goás, de vhogy elfelejtettem. Mégis nézegetni kezdtem, s mivel akkor sok pozitív dolgot hallottam a lélekről és a reinkarnációról (persze nem a védikus igazság volt ez még!), inkább úgy tekintettem erre a jelre, mintha egy iránytű lenne, ami vezetne engem, mert ahol feltűnik, ott jól érzem magam. Másfelől valahogy egy kulcs alakja is kikezdett rajzolódni a szemem előtt az OM jelben, mely megpróbálja kinyitni a szívemet.
Később elkezdtem járni bhakták közé, s amikor megismerkedtem a vaisnava versekkel, s a különféle szent énekekkel, akkor is feltűnt a Szent-szótag, az OM, de az ebben a latin betűs írásban. Már nem is tudom hogyan, de valahogy valamikor tavaly tavasszal megtudtam, hogy az OM jelölése ez a jel, melyet először goás jelnek tekintettem, majd iránytűnek, aztán megtudtam, hogy még több annál, mint amit eltudok képzelni.
Mindig, ha elkezdek egy japa kört, általában elmondom ezt a kis mantrát is előtte (meg utána a Panca tattva maha-mantrát is):
om ajnana-timirandasya jnananjnana salakaya caksur unmilitam yena tasmai sri gurave namah
Ígyhát az OM, a Szent szótag ma már a mindennapjaim része, de természetesen egy nagyobb mantrát is ismerek, melyet a XVI.-ik századtól kezdve először India szerte, majd később az egész világon elkezdtek az emberek énekelni:
Hare Krisna
Hare Krisna
Krisna Krisna
Hare Hare
Hare Rama
Hare Rama
Rama Rama
Hare Hare
Egyébként csak azért jutott eszembe ez a bejegyzés, kedves Krisna, mert vasárnap páran szerveztek egy OM meditációs pikniket a Városligetben, melyre én is kaptam meghívást. Kinéztem, s körbe fotóztam magam :-)
Egyébként ha már OM, nemrég alakult meg egy új zenekar, melyet bhaktáid alapítottak, s az OM nevet vették fel.
Hare Krisna!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése