2011. szeptember 13., kedd

Új templom épül

Kedves Krisna!

Még a múlt héten történt, hogy azon a napon, amikor megtudtam, hogy édesanyám szívinfarktust kapott előző nap (csak másnap mondták meg nekem) s megtudtam, hogy már jobban van, elmentem a kedvenc kis dombomra Budaörsre, s elkezdtem japázni, meglepődtem, hogy mennyire szét van dulva a környék. Adva van itt egy kis katolikus kápolna meg egy óriási Feszület, s több mázsányi szemét. Mi, itt Magyarországon hivatalosan egy katolikus ország vagyunk, s egy ilyen helyen megdöbbenek, hogy mekkora szeméthegy volt akkor. Inkább átültem az egyik sziklára, ahol még a lemenő nap felé tudtam fordulni, ahol nem volt akkora kosz. Bár itt a Kali-Yugában ezen meg sem kellene lepődnöm.
Szemét a legkisebb zugban is
Amikor a japázással végeztem, s lemásztam a dombról, miközben elmentem a kisebb szemét kupacok mellett, eszembe jutott, milyen jó volna, ha több olyan szép tiszta templom lenne, mint amilyenekbe én is járok, ahol bhakták imádnak Téged. Mert ami nagyon megfogott a vaisnava templomokban, az a tisztaság.
Elkezdtem azon filózni, hogy szerény jómagam tudna e építeni a Te tiszteletedre egy templomot. Aztán eszembe jutott, hogy lényegében a legkönnyebben úgy tudunk imádni Téged, kedves Krisna, ha a Lelki Tanítómester kegye felébreszti a szívünkben lakó Murtidat (ha jól értelmeztem :-) ) Éppen ezért még jobban arra kezdek törekedni, hogy a testem, amiben ebben az életben töltöm a megérdemelt éveimet, minél hosszabb ideig szolgálhasson Téged. Először ugye abba hagytam a hús evést, hogy a gyomrom ne legyen temető (pontosabban krematórium, mert az ayurveda szerint a gyomorba tűz vagyon). A gyorséttermi kajákat is evvel természetesen elhagytam, hogy ne szeméttelep legyen ez a test.
A következő fogadalom most az, hogy a jelenleginél is több időt fordítok  a Szent Könyvek (Bhagavad Gíta, Srímad Bhagavatam, stb) olvasására, mint amennyit eddig, hogy még műveltebb legyek.
Egy már elkezdett dolgot is újra elkezdek, pontosabban megpróbálom rendszeresen gyakorolni: a yoga gyakorlati oldalát is próbálom gyakorolni ezentúl. A hátam miatt amúgy is ajánlotta Melitta, az ayurvédás masszőrnő a hatha yogát, s amikor ezt a cikket is olvastam a hétvégén, akkor jutott eszembe, hogy nem volna hátrányomra, ha folytatnám a jógázást (eddig csak két foglalkozáson voltam mondjuk, de éreztem a jótékony hatását is a hátamon, meg úgy mindenhol). Ki tudja, ha ezeket a dolgokat betartom, akkor én is lehetek 120 éves, mint ez a jógi, akiről szól a linkelt cikk. Bár ha egész életemben olyan helyen élhetek, ahol a bhaktákat és Téged szolgálhatlak, akár még 250 éves korig is szívesen élek.
Megpróbálom a testemet úgy használni, ha már ezt kaptam erre az életemre, mintha a Te templomod volna (elvégre minden a Tied, csak hozzászoktam ebben a világban, hogy mindenki önzőn azt tesz tönkre, amit akar, így a testét is....), mert tudom, hogy az Odaadó szolgálat egyik alapelve ez is.
Természetesen egy ilyen "építkezéshez" kellenek tervek is, meg ütemterv. Tegnap kaptam meg a Védikus asztrológusomtól az elemzést, amin rengeteg hasznos dolgot mutatott meg, hogy a közeljövőben (két évig) mire figyeljek majd, mikor kell higgadtan és alázatosan döntenem. Azt tanácsolta nekem, hogy a bhakti útján még legalább egy fél évig fejlődjek, s majd utána kezdjek el Lelki Tanítómestert elfogadni, mert azt látja, hogy az alapokat még meg kell bennem szilárdítani. Ezt el is fogadtam, mivel rossz alapozásra nem akarok építeni.

Hare Krisna! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése