A napokban gondolkoztam azon, hogy hol kezdődik a szabad akarat, és hol is végződik a(z önként vállalt) rabság.
![]() |
Rasa-leela - a Lelki valóság egy nektárja |
Ha kicsiben is, de körülöttem is voltak érdekes dolgok, amiben azt láttam, az emberek baromságot csinálnak, de nem változtatnak, mert élvezik a helyzetüket.
Időrendben az első az a történet, hogy dolgoztam egy kertészetben, két hetet (erről itt meg is emlékeztem). Tipikusan Kali-Yugás munkahely volt. A főnök fűt-fát megígért, de a fűt és a fát leszámítva semmi nem valósult meg. Fűnyírás és fa gallyazás az volt. De védőeszköz, fizetés és bejelentés nem. Na nem ez a lényeg, hanem az, hogy ugyan én ott hagytam ezt a munkahelyet, de többen, akik már évek (vagy évtizede) ott dolgoznak, élvezik ezt a helyzetet. Hogy 2-3 havonta van fizetés, a védőeszközöket (pl kesztyű rózsa metszéshez) maguk veszik meg, vagy hogy nincs semmi bejelentés. Én senki vagyok ahoz, hogy kirángassam őket ebből, ha ők jól érzik magukat ebben. Mondjuk ha egy fa rámdől favágásnál, s a balesetet kivizsgálják, nem tudom, hogy lehetne megmagyarázni azt, hogy mit is kerestem ott, ha pl éveken át be sem jelentettek. Mert abban én is hunyó lennék.
![]() |
Piramis játék - az Anyagi valóság egy mérge |
Aztán kiderült, hogy nem éppen kerti munka, inkább egy MLM rendszerű (piramis játék) munka lenne, aminek annyi köze van a környezetvédelemhez, hogy valami környezetbarát dolgokat kéne rásózni néhány szerencsétlenre. A márka nevét többször kérdeztem az üzletkötőtől, nem árulta el. Ennyit erről. Régebben már próbáltak engem beszervezni egy MLM rendszerű munkába(a régi blogomon írtam is ezekről), ám a családban már volt, aki ezekre csúnyán ráfaragott, nekem sem volt soha szimpatikus az ilyen, ráadásul Gurudévám is óva intett ezektől mindenkit egy leckéjén. Viszont az üzletkötő láthatóan elvan a maga kis üzletével, elmondása szerint jó kocsija van, háza, egzisztenciája.
Nem tudom, hogy volna e értelme neki/nekik arról prédikálni, hogy hülyeség amit csinálnak. Mert jól érzik magukat ebben a szerepben. Ez olyan, hogy miért is mennék oda egy sertéshez, s hogyan világosítanám fel arról, hogy gusztustalan iszapban hemperegni? Ha jól érzi magát ebben, tegye. Viszont ott van a felelősségem és a fogadalmam is, hogy mindenkinek beszélek egy magasabb rendű életről, tudatról, a bhakti-ról, s Rólad, Krisna!
Hogy legyen egy látványos csavar az írásban, a harmadik rész ma reggel történt. Épp egy kis szolgálatot végeztem a Bharata-ban, amikor Paramatma Prabhu szólt rám, hogy rosszul csinálom az életemet. Ugyanis mindig valami anyagi munkát keresek - holott ott van a Lelki-családom. Most pont lehetne szolgálni Nandafalván is, ahogy Pesten csinálom a Bharata-ban, meg esténként az egyik Govinda étteremben. Ha teljesen ezt csinálnám, akkor lehet, hogy nekem is könnyebben mennének a dolgok, ha kizárnám az Anyagi dolgokat, amennyire csak lehet.
Most ő szolt nekem, hogy ne dörgölőzzek annyira az élet sáros felébe, ha ott van a nektáros része is. Ha nem csak pár órát társulnék a bhaktákkal (a feleségemen kívül) naponta, hanem egyfolytában velük lennék és szolgálnám őket, bizonyos, hogy máshogyan látnám én is az életet.
Mondjuk ez a napi pár óra is jóval több társulási idő, mint a Zalában töltött korzak, amikor szinte semennyit nem tudtam velük társulni, annyira betemetett a munka és elzárt a távolság tőlük.
Hare Krisna!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése