2011 május 6

Kedves Krisna!

Tegnap a munkahelyemen, a tartózkodóban éppen megtiszteltem a prasadamot (azaz ebédeltem:) ), amikor az egyik kolléganő hozzámszólt mikor a fűszerek illata megcsapta az orrát:

- Nem eszel húst, nem dohányzól, nem kávézól, nem iszol. Mond meg, miért élsz?
Erre úgy hirtelen nem tudtam mit szólni, mert nem értem, evvel mit akart mondani. Talán az volna az élet értelme szerinte, hogy pusztítsuk magunkat, hogy minél hamarébb elhagyjuk ezt a szörnyű világot? Szerintem nem, de vannak olyanok, akik pl ezért isznak mint a gödény. Inkább itt az egyéni élvezetekről lehet szó, hogy minél jobban tompoljunk, s ne foglalkozzunk semmivel.

Tegnap amúgy különösen sok ittas embert láttam a városban, reggel, tisztára mintha január elseje lett volna. Most nem tudom, mi történt a városban, bár lehet az is, hogy csak simán robogunk előre a Kali-yugában, s mindenki az érzékkielégítés rabja akar lenni. Mindenesetre nekem komoly gondjaim soha nem voltak a függőségekkel, kivéve az energiaitalokat, amire simán rálehet szokni, mint a kábítószerre. Az alkohol nem tartozott az életemhez komolyan, s már két éve lényegében nem is ittam, mert kb akkor ugyanúgy jártam egy bulin, mint a tegnap lefotózott emberke a mellékelt képen (mondjuk engem közben ki is raboltak, erre az emberre meg az Etele téri kocsmajárók figyeltek, hogy ne legyen baja.) . Na akkor fogadtam meg magamnak, hogy többé nem iszok.
Ha az emberek tudnák, hogy az érzékkielégítéseken és káros függőségeken kívül is van élet, az életnek valós értelme, lehet, hogy boldogabb világban élnénk...

Hare Krisna!