Tudom, régen írtam le a Rólad szóló gondolataimat, az itt olvasóknak meg biztos az járhatott a fejében, hogy már el is felejtettelek Téged. Igaz, hogy sokminden történt velem mostanság, de minden második gondolatomban Te bukkantál fel, mert mindenről eszembe Tudsz jutni.
Nemrég volt karácsony, ebben az országban a családok ilyenkor egybe gyűlnek, s örülnek a szeretetnek. Sajnos a maga klasszikus módján nem tudtam így élvezni ezt az ünnepet, mert a családtagjaim vidéken voltak, s (akkor) nem tudtam lemenni vidékre a családomhoz, kik nem is egy településen laknak. Így részben szomorkás is voltam, másfelől meg csak Veled akartam lenni, senki mást nem akartam magam mellett. Szerintem sok ismerősöm észrevette, hogy nem akartam találkozni senkivel, ez nem volt véletlen, mert ha már a szeretet ünnepén a szerettünkkel akarunk lenni, akkor én avval akarok csak lenni, akit szeretek, azaz Veled, a Közeledben.
Ilyenkor ajándékozni is szoktunk egymásnak (sajnos már több évtizede inkább erről szól a karácsony, nem a meghitségről), így én is ajándékoztam azoknak, akiket szeretek. Sok embernek könyveket adtam (tudom, már említettem). Az egyik kedves barátomnak, aki a Bhagavad-Gítát kapta, azt mondta, hogy pont valami ilyesmire vágyott, egy könyvre, melyben mindenre választ kap. Sajnos ő jelenleg még inkább a személytelen filozófia híve, de amennyi prasadamot kapott tőlem, meg mivel ilyen fontos tudást tartalmazó könyvet kapott, nem sokáig fog ez fenn állni :-)
Sok érdekes dolog történt az elmúlt héten. A kettő kedvencem az volt, hogy harmad magammal jártunk a WestEnd-ben. Először nem oda akartunk menni, hanem a Govindába. Az első helyen éppen tataroztak (a Roosevelt tér közelében lévőnél), utána átmentnk a kisebbig Govinda étterembe, az zárva volt, elviekben csak ma nyit ki. Sebaj! Helyette ott a Kálvinon az Atma Center. Az is zárva volt.... Aztán gondoltunk arra, hogy menjünk a WestEnd-be. Nem szívesen mentem oda, mert sok ott az őrült ember, meg minden, de ezt Te úgyis tudod.... Nos, lent voltunk az éttermeknél, s a szememetmegütötte egy Pakisztáni-Indiai étterem, ahol lehetett vega menüt is kérni.
 |
| Ha már ételről /prasadam/ írok, akkor egy kis ábra róla:-) |
A másik eset meg tegnap történt Zalaegerszegen. Épp szaunáztam, amikor bent egy baráti társaság beszélgetett a különféle méregtelenítő kúrákról, hogy mennyire jók, meg stb, amikor szóbahozták a vegetarianizmust, hogy egy hétnél tovább nem is bírták a húsevő szenvedélyüket. Erre megszólaltam, hogy én május óta nem ettem húst, amikor tanácsokat kértek tőlem. Én egy kedves matajinak az oldalát adtam meg, mint egy kiindulási alapot, amin elkezdhetik a normális táplálkozást. Emlékszem, amikor én is elkezdtem a vega étrendet, először csúfos bukás volt, mert nem tudtam, hogyan kezdjem el, csak improvizáltam, aztán a lehető legrosszabbul állítottam össze az étrendemet. De már akkor elkezdtem felajánlani Neked :-)
Nos, tehát beszélgettünk a vega ételekről, mire az egyik srác megkérdezte, hogy miért kezdtem el a hús nélküli életmódot (elég félénken próbált arra utalni, hogy nem e vmi vallási nézet miatt e:-) ), mire mondtam, hogy Krisna hívő vagyok. Erre jobban elkerekedett a szeme, de a legnagyobb meglepődésemre az örömtől. Mondta, hogy őt ez nagyon érdekli, meg a Buddhizmus is, járt már Zalaszántón a Buddha-sztúpánál, meg Krisnavölgyben is, s ismer bhaktákat is, de csak úgy, mint ismerősei ismerőseit. Erre egy idősebb házaspár férfi tagja is közbeszólt, hogy a lányuk is lent él Krisna völgyben. Mondom ám magamban, kicsi a világ, hogy így összejöttünk ezen a 3 négyzetméteren! :-)
Ennek a történetnek nagyon örülök, mert megbizonyosodtam abban, hogy vidéken, Zala megyében is volna igény terjeszteni a Rólad szóló történeteket, akár egy kisebb központot létrehozni. Keszthelyről hallottam, hogy lakik ott is pár bhakta, tehát ha esetleg pár éven belül visszaköltöznék oda, nem lennék egyedül, abhakták közé szorítva.
Mellesleg most ünnepeltük az Új Év napját is, ilyenkor nagyon sok ember úgy akar átlépni egyik évből a másikba, hogy hulla részegre issza magát, s magából kikelve őrjöng az utcákon. Én inkább egy nagyon kedves barátommal, meg a lelkemben Veled töltöttem ezt az "évugrást", s távol a városok zajától kipihenve akartam átlépni 2011-be.
Mindenesetre van egy érdekes dolog is Új Év napján: a Tűzijáték. Ilyenkor az emberek rakétákat robbantgatnak a levegőben, s azt csodálják. Sok értelme nincs, meg illúzió, de azért szép tud lenni, így január elsején én is megnéztem (valamiért Zalaegerszegen nem dec 31.-ikén, hanem az év első napjának estéjén szokott lenni), s a kedves olvasóknak meg is mutatnám :
Hare Krisna!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése