Nandafalvi Méla 2013 - a második avatás

Kedves Krisna!

Tegnap érkeztünk haza feleségemmel az idei Méláról, az ország legnagyobb nemzetközi vaisnava találkozójáról.
Sikerült társulnom és beszélnem Gurudévámmal is, Őszentsége Bhakti Alóka Paramadvaiti Maharaja-val.
Az egyik beszélgetésünk során mondta nekem, hogy a lelki életben segíthet az, ha beszélek Hozzád, Krisna. Erre megemlítettem neki, hogy van ez a blogom, amit már közel 3 éve írok, s Neked ajánlottam fel minden sorát. Erre nagyon megörült, mert egy reggeli leckéjén is említette, hogy örül, ha a tanítványai vezetnek blogot, amiben Rólad van szó, illetve a megvalósításainkról írunk. Bevallom őszintén, nem voltam mindig biztos benne, hogy jó dolog ezt a webes naplót írni, mivel nem a Lelki Tanítómesternek írom, hanem kvázi megkerülve egyenesen Istennek, Neked. Ezért is frissítem ritkábban, ám most, hogy Mesterem is örül neki, újabb löketet adott az íráshoz! :-)

Maga a Méla nagyon hangulatossá sikeredett. Kevesebben jöttek el idén, így családiasabb volt a hangulat. A héten a kánikula tombolt (még most is), így teremtve igazi indiai hangulatot a fesztiválhoz :-)
Volt egy különleges vendégünk is, Bhakti Vicar Visnu Maharaj-a a Sri Krisna Caithanya Misszió acarya-ja, egy különleges Lelki Tanítómester. Ők jellemzően Horvátországban és Ausztriában prédikálnak a közelünkben, de időnként járnak Nandafalván is. (tavaly Govardhana Puja alatt egy pillanat erejére találkoztam vele, s egy 3 órás leckét is adott, amit ha a kedves olvasók kérnek, fel tudok tenni mp3 formátumban. Kommentben jelezhetitek)

Az emelkedett személyekkel való társulás (és persze barátainkkal való találkozás:-) ) ellenére számomra a legnagyobb meglepetés az volt, hogy Gurudév a beszélgetésünk alatt fel ajánlotta, hogy megadná feleségemnek és nekem a második, brahmin avatást. 2 napunk volt emszteni a dolgot. Az egésznek az volt az előzménye, hogy már pár hónappal előtte engedélyt kértünk tőle, hogy meghívhassunk Téged az otthonunkba, egy Gaura Nitay múrti formában. Az engedélyt levélben meg adta, de most személyesen beszéltünk még vele, s mondta, hogy annyi kitétele van, hogy megadná nekünk a brahmin avatást. Szerinte ide a  Kali Yuga-ba minél több brahmin kell, Sríla Prabhupada is örülne ennek.

A csütörtöki napon, július 25.-ikén, egy nappal az első avatásunk évfordulója előtt, délben Gurudévám egy fa alatt rám adta a brahmin zsinórt, s fülünkbe súgta a mantrákat. Ekkor éreztem igazán, amikor a zsinórt fogta, hogy most aztán rövid pórázra fogott Mesterem - de fontosabb volt nekem, nekünk, hogy megbízik bennünk, hogy egy magasabb szinten tudjuk segíteni a Misszióját. (majd erről legközelebb részletesen is beszélek :-) ).

A Mélán 5 napot voltunk, sokat tanulhattam a Lelki Tanítómesteremtől, és a többi bhaktától, akik körbe vettek minket.  Sajnos sokat nem tudtam segíteni, mert a kánikula eléggé megviselt mindenkit, így engem is, de remélem az a kevés kis szolgálat, amit végeztünk, elégedetté tette Mesteremet, a bhaktákat, és legfőképpen Téged, kedves Krisna!

Hare Krisna!