2010 december 9 /én és az Iszlám, meg a hit keresése I./

Kedves Krisna!

Bizonyára emlékszel rá, hogy mielőtt ténylegesen megtaláltalak Téged, mint Krisna, már kerestelek, csak nem tudtam, hol keresselek. Elsőtől negyedikes koromig a szüleim katolikus hittanra járattak, de a Biblia valahogy csak összezavart, picit el is vette a  kedvemet a kerszténységtől, ám a lelkész, aki tanította, megértette velem, hogy Létezel, csak épp nem értettem, hogy hogy is van ez.

A Bartók Béla úti Mecset bejárata

Telt, múlt az idő, s ahogy 16-18 éves lettem, újra el kezdett érdekelni, hogy szeretnék hinni Benned, de nem találtalak, nem találtam egy hiteles tanítót sem, sem egy vallási közösséget. Amikor felköltöztem Budapestre, 2003-ban (uh, de rég volt már....!), egyre jobban el kezdett érdekelni az Iszlám kultúra. Akkoriban már dúlt a  háború Afganisztánban, s a média igencsak lehúzta az Iszlám hívőket, de már hozzászoktam, hogy a Kali-Yugában (a vallástalanság és erkölcstelenség kora) nem számít semmi, csak a  másik bemocskolása, ha hatalomról van szó. Na de ez politika, hogyjuk... Inkább utána néztem ennek, mert  akármit akart sugalni a média, mindig azt láttam, hogy aki az Iszlámot követi, kiegyensúlyozott, s hisz Benned. Volt egy-két dolog viszont, amivel nem tudtam kibékülni. Pl a szent hónap, a Ramadán végig böjtölése. Mondjuk most meg az ekadasi-t tartom be, de az azért könnyebb is, de amióta a  böjtöket betartom, rájöttem, hogy tényleg megtisztítják a leket is.
Furcsáltam az Iszlámban azt is, hogy napjában 5-ször kell imádkozni, s leborulni, Mekka felé. Bár ha azt nézzük, ez sem olyan nagy áldozat.
De mégis, ami a legjobban zavart, az az, hogy tiltják a Téged való ábrázolást, mert az szerintük bálványimádás. Amikor bemegyek a  templomba Csillaghegyen, alig várom, hogy miután levettem a cipőmet, bemehessek a múrtijaidhoz, hogy hódolatomat ajánljam Neked. Az Iszlámban pedig ezt nem lehet. Ezért volt az, hogy sokszor elgondolkoztam, hogy bemegyek egy pesti mecsetbe, de csak gondolatban, mert jó volt látni a muszlimokat, hgy ők is hisznek Benned, valahogy nem éreztem az igazninak annak fényében, hogy nem láthatlak. Mindenestre ne értsed félre, őket is ugyanúgy tisztelem, mint a vaisnavákat, vagy a keresztényeket, zsidókat is, inkább csak azt akartam elmesélni, hogy indokolatlan Kegyedből idén végre újra láthattalak Csillaghegyen, s rájöttem, hogy nem kell foglalkoznom más vallásokkal, ha közvetlenül tudlak szolgálni az odaadás útján.
Ez a gondolatsor csak úgy jutott amúgy eszembe, hogy tegnap épp elmentem az egyik Mecset mellett a Bartók Béla úton, s eszmbe jutott, hogy sokáig bementem volna oda, körbenézni, megkérdezni az imánt, hogy mi is az Iszlám, hogy kerülhetek vissza Hozzád. Máskülönben az elmúlt években mindig így az ünnepek körül (karácsony) gondolkodtam így, hogy az Iszlám útján akarok Hozzád közelebb kerülni. És hogy fokozzuk az élvezeteket, párommal rendszeresen jártunk december 24.-ikén a Mátyás templomba éjféli misékre is, pedig egyikőnk sem volt megkeresztelve sem:-) Szerintem Láttad, hogy mennyire kerestelek, ezért érzek határtalan hálát, hogy teljes valódban megtaláltalak, annak ellenére, hogy mennyi bűnt követtem el az életemben (az előzőket meg megsem merem saccolni).
December 25.-ikén, karácsonykor nem dolgozok, (előtte meg utána nap igen) szerintem az egész napot a múrtid közelében töltöm majd, a templomban.
Lassan indulok dolgozni.

Hare Krisna!